ARTEMIS méhnyakrák szűrés

Maximális biztonság méhnyakrák ellen

A méhnyakrák elméletileg 100%-ban megelőzhető, de…

… még napjainkban is évente 400-500 nő hal meg méhnyakrákban Magyarországon (2021-es adat: 415 fő), és sajnos a rendszeres citológiai vizsgálat sem jelent teljes védelmet. A méhnyakrák ugyanis az esetek 24-32%-ában* olyan nőknél alakul ki, akik előzőleg jártak citológiai vizsgálaton alapuló nőgyógyászati szűrésre, és negatív eredménnyel rendelkeztek!

* Leyden et al. JNCI 2005; 97: 675   ill. Andrae et al. JNCI 2008; 100: 622

A rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat – citológia – bár kétségkívül jelentős előrelépést hozott a méhnyakrák elleni küzdelemben – de még a magyarországinál hatékonyabb szűrőprogramokkal rendelkező országok esetében is azt tapasztalták, hogy a méhnyakrákos esetek előfordulása nem szorítható egy bizonyos szint alá. A mellékelt grafikonon* látható, hogy a citológiai vizsgálaton alapuló szűrés bevezetése ellenére a 100.000 lakosra jutó méhnyakrák előfordulás mindössze 50%-kal csökkent azokban az országokban, ahol a veszélyeztetett lakosság több mint 80%-a rendszeresen eljárt szűrésekre.

*A grafikon Anglia, Wales, Norvégia és Dánia adatai alapján készült (Quinn, 1999) Forrás: www.ecca.info

Mi ennek az oka?

A citológiai vizsgálat túl sok hibalahetőséget tartalmaz…

  • A citológiai vizsgálat megbízhatóságának egyik legfontosabb korlátja a mintavétel. Ha a kenet nem tartalmazza a daganatos elfajulásnak (burjánzásnak) indult sejteket, akkor a mintát a laboratórium negatívnak fogja értékelni. Valójában azért javasolt negatív eredmény esetén is a szakmai ajánlások szerinti (ACOG, NHS) három évnél gyakrabban ismételni a citológiai vizsgálatot, hogy a mintavételi hibából adódó kockázatot mérsékeljük, és az akár tíz évig is eltartó rák kialakulás során előbb-utóbb megtaláljuk a burjánzásnak induló sejteket.
  • A citológai vizsgálat tudományos értelemben véve nem megismételhető. Lehetetlen kétszer egymás után pontosan ugyanonnan, pontosan ugyanolyan kenetet venni.
  • Noha a citológiai keneteket általában képzett és gyakorlott szakemberek értékelik ki, de ők is hibázhatnak. A MedServ / Sejtdiagnosztika laboratóriumai éves szinten több mint 200 ezer citológiai mintát elemeznek, szakembereinkkel szemben a legmagasabb követelményeket támasztjuk, de tisztában vagyunk vele, hogy mindezek ellenére – rendkívül ritkán – előfordulhat hibás kiértékelés.

A citológiai vizsgálat nem a méhnyakrák okát, hanem a már látható tüneteket vizsgálja

  • Régóta tudjuk, hogy a HPV (humán papilloma vírus) fertőzés és a méhnyakrák kialakulása között összefüggés van, de az elmúlt évek tudományos vizsgálatainak eredményei egyértelműen bizonyították, hogy a méhnyakrákos esetek több mint 95%-át a HPV vírus magas kockázatú típusaival (hrHPV) való tartós fertőzöttség okozza.
  • A citológiai vizsgálat nem mutatja ki a HPV vírust, csak a fertőzöttségre utaló sejtelváltozásokból következtet annak fennállására. Feltéve, hogy ezek a jelek már megjelentek, és a megfelelő helyről vették a kenetet…

Megoldás: ARTEMIS

Az ARTEMIS olyan kombinált szűrővizsgálat, amely a lehető legkevesebb szubjektív elemet (hibalehetőséget) tartalmazza, és a méhnyakrák kialakulásának okát, ­ a HPV fertőzöttséget ­ is vizsgálja. az ARTEMIS méhnyakrák szűrés három egymást kiegészítő tesztből áll:

Az ARTEMIS szűrés előnyei

  • A hrHPV kimutatás segítségével kiszűrjük azt a 30%-nyi beteget, akik fokozottan veszélyeztetettek a méhnyakrák szempontjából – negatív citológiai leletük ellenére.
  • A magas kockázatú hrHPV vírusokat a teszt a méhnyakról levett mintából a kenetvétel helyétől függetlenül kimutatja, tehát nincs mintavételi hibalehetőség. Ezen belül egyedileg jelzi a teszt, ha a legmagasabb kockázatú HPV16, HPV18, HPV31, HPV33, HPV45, HPV52, HPV58 hrHPV bármelyike jelen van a mintában.

  • A HPV kimutatás a magyar nőpopuláció szempontjából kiemelkedően fontos  magas kockázatú HPV típusokat egyedileg képes azonosítani, ugyanis a közepesen súlyos vagy súlyos (CIN2+) rákmegelőző állapotok 94%-ában ezek a HPV típusok vannak jelen. Ezen belül is kiemelten fontos a HPV 31 egyedi kimutatásának lehetősége, ugyanis a Magyarországon a rákmegelőző megbetegedések több mint 20%-át a HPV 31 okozhatja.
  • A HPV kimutatás a legmodernebb, PCR alapú DNS vizsgálaton alapul, teljesen automatizált, tehát objektív.
  • A mintavételi eljárás nem különbözik a sejtkenet mintavételtől, tehát nem jár plusz kellemetlenséggel.
  • Az alkalmazott biomarkerek segítségével pontosan kimutatja, hogy a méhnyakrák kialakulásának folyamata melyik stádiumnál tart. Ennek terápiás következménye van: a teszt egyértelműen jelzi, hogy szükség van-e sebészeti beavatkozásra (szövettani mintavétel) vagy sem. A gyermeket tervező nők esetében fontos ugyanis a méhszáj/méhnyak épsége a magzat egészséges kihordásához, így az ő esetükben különösen lényeges, hogy csak indokolt esetben történjen sebészeti beavatkozás.
  • Az ARTEMIS teszt tehát nem csak azt mondja meg, hogy van-e hrHPV fertőzés (erre ugyanis más HPV tesztek is képesek), hanem a további vizsgálat alapján azt is pontosan meghatározza, hogy a tesztet követően mikor, milyen vizsgálatok és beavatkozások szükségesek.
  • A citológiai vizsgálat emellett segít kiszűrni azt a néhány százaléknyi esetet is, amikor a méhnyakrák kialakulásának hátterében nem a HPV fertőzés áll, erre ugyanis a nőgyógyászati citológiánál pontosabb vizsgálat egyelőre nincsen.

Megosztás

Az ARTEMIS lehetséges eredményei és magyarázatuk

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az alábbi táblázatban szereplő ajánlások tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik a nőgyógyászával történő személyes konzultációt!

ARTEMIS eredmény Teendő
Citológia* hrHPV
negatív negatív Az Ön esetében a méhnyakrák kialakulásának kockázata a következő 5 évben elhanyagolhatóan kicsi. Egy esetleges későbbi HPV-fertőzés veszélyének függvényében azonban – életmódjától függően  – a nőgyógyásza által javasolt időpontban célszerű megismételni a szűrést.
pozitív

HSIL vagy HSIL gyanú

pozitív,

hrHPV 16, 18, 31, 33, 45, 52 vagy 58 kimutatható

Az Ön esetében a legmagasabb kockázatú hrHPV típusok jelenléte és a pozitív citológiai lelet (HSIL vagy HSIL gyanú) miatt feltétlenül szükséges kolposzkópiát, konizációt (kúpkimetszést) és/vagy biopsziát (mintavételt szövettani vizsgálathoz) végezni. Haladéktalanul keresse fel nőgyógyászát!
LSIL pozitív,

hrHPV 16, 18, 31, 33, 45, 52 vagy 58 nincs jelen

Az Ön esetében a citológiai vizsgálat kismértékű elváltozást mutat, és magas kockázatú hrHPV vírusok is jelen vannak a mintában. Bár a legveszélyesebb  hrHPV vírusok nem kimutathatók, ennek ellenére a hüvelytükrözés (kolposzkópia) javasolt, amelyet a nőgyógyásza tud elvégezni. Pozitív kolposzkópia esetén szövettani mintavétel szükséges, negatív kolposzkópia esetén 6 hónap múlva javasolt megismételni az ARTEMIS vizsgálatot.
ASC-US ASC-H pozitív

hrHPV 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58 nincs jelen

Az Ön esetében a kenetből kimutatott módosult laphámsejtek és magas kockázatú hrHPV vírusok miatt – a biomarker vizsgálat eredményének függvényében – 6-12 hónap múlva javasolt az ARTEMIS szűrővizsgálat megismétlése. Szerencsére a legveszélyesebb HPV vírusok nincsenek jelen.
pozitív

HSIL vagy HSIL gyanú

negatív Az Ön esetében magas kockázatú HPV típusok nem kimutathatók, de a citológiai vizsgálat eredménye alapján kolposzkópia (hüvelytükrözés) szükséges, amelyet a nőgyógyásza tud elvégezni. Negatív kolposzkópia esetén 12 hónap múlva az ARTEMIS szűrés megismétlése javasolt. Pozitív kolposzkópia esetén szövettani mintavétel szükséges.
negatív pozitív,

hrHPV 16, 18, 31, 33, 45, 52 vagy 58 kimutatható

Az Ön esetében a legmagasabb kockázatú hrHPV típusok jelenléte miatt – a citológiai eredménytől függetlenül – 6 havonta javasolt ismételni a szűrést.
* Intézményünkben a mára elavultnak számító Papanicolaou értékelési rendszert a citológiai eredmény megállapításánál nem használjuk

A CONFIDENCE Marker metilációs vizsgálat lehetséges eredményei és magyarázatuk

Metilációs szintÉrtelmezés
ALACSONY (-)A méhnyakrák megelőző állapotra vagy rákos megbetegedésre vonatkozóan nem jelent emelkedett kockázatot. 12 hónap múlva kontroll vizsgálat javasolt. A páciens kockázata a méhnyakrák megelőző állapotra vagy rákos megbetegedésre a vizsgálat idejében nem magasabb, mint egy kezdődő HPV-fertőzés kockázata, utánkövetés javasolt.
EMELKEDETT (+)A méhnyakrák megelőző állapotra vagy rákos megbetegedésre vonatkozóan EMELKEDETT KOCKÁZATOT jelent. 6 hónap múlva kontroll vizsgálat javasolt. A páciens kockázata a méhnyakrák megelőző állapotra vagy rákos megbetegedésre a vizsgálat idejében magasabb, mint egy kezdődő HPV-fertőzés kockázata, de még nem indikál azonnali szövettani mintavételt, utánkövetés javasolt.
MAGAS (++)A páciens kockázata a méhnyakrák megelőző állapotra vagy rákos megbetegedésre a vizsgálat idejében magas, azonnali visszahívást, kolposzkópiát és utóbbi eredményétől függően szövettani mintavételt tesz szükségessé. Negatív kolposzkópia estén a beteg szoros utánkövetése javasolt.

Az ARTEMIS méhnyakrák szűrés segítségével a méhnyakrák valóban megelőzhető!

Az ARTEMIS teszt negatív predikciós értéke 99,92%*, ami azt jelenti, hogy negatív teszt esetén a páciens esélye a CIN3 rákmegelőző állapot kialakulására az elkövetkező 5 évben mindössze 0,08%.

* Katki et al.: Benchmarking CIN3+ risk as the basis for incorporating HPV and Pap cotesting into cervical screening and management

Kinek javasolt az ARTEMIS méhnyakrák szűrés?

A teszt minden olyan 25-65 év közötti nőnek javasolt, aki el szeretné kerülni a méhnyakrák kialakulását.

Az időben felfedezett HPV fertőzést követően ugyanis a szükséges nőgyógyászati beavatkozások még azelőtt elvégezhetők, mielőtt az érintett sejtek a rákos állapotig eljutnának. A szexuálisan aktív hölgyeknek – életmódtól függő gyakorisággal – negatív ARTEMIS eredmény esetén is javasolt a rendszeres, HPV szűréssel kombinált méhnyakszűrés, az esetleges friss HPV fertőzés mielőbbi detektálása érdekében.

65 év feletti nők esetében – ha az utolsó három szűrés eredménye negatív volt – már nem szükséges a HPV vizsgálat.

ARTEMIS méhnyakrák szűrés háttéranyagok

Gyakran Ismételt Kérdések

A méhnyakrák hátterében a HPV fertőzés áll

Az utóbbi évtizedek tudományos eredményei egyértelműen bizonyították, hogy a méhnyakrák kialakulásának elsődleges oka a HPV (human papilloma vírus) fertőzés, a megbetegedések több mint 95%-áért ez a vírus tehető felelőssé. A hosszabb ideje HPV-vel fertőzött személyeknél ugyanis megindul a hámsejtek transzformációja, amelynek eredményeképpen az esetek többségében méhnyakrák, ritkábban más ráktípusok (szeméremtestrák, méhrák, petefészekrák, végbélrák, fej-nyaki dagantok stb.) fejlődnek ki.

Milyen gyakori a HPV fertőzés?

A HPV-fertőzésen az emberek jelentős része (több mint 80%-a!) élete egy szakaszában átesik, pl. a nem stabil párkapcsolatban élő, szexuálisan aktív hölgyek körében a fertőzöttség mintegy 30-40%-os. Mivel a HPV-fertőzés sokszor nem okoz tünetet, a legtöbb férfi és nő úgy kapja el és adja tovább, hogy észre sem veszi.

A HPV fertőzésből meg lehet gyógyulni?

Igen. Szerencsére a fertőzést a szervezet ill. az immunrendszer legtöbbször 1-2 év alatt legyőzi, néhány esetben azonban tartósan megmarad a vírus. Kóros elváltozást az azonos, magas kockázatú hrHPV típussal való hosszú időn át tartó fertőzés okozhat, éppen ezért nem kell megijedni HPV-fertőzés esetén, hanem figyelemmel kell kísérni annak lezajlását.

A fertőzést követően tehát több év is eltelik, mire a kóros sejtburjánzás következtében méhnyakrák alakulhat ki.

Milyen típusai vannak a HPV fertőzésnek?

A HPV-fertőzést a méhnyakrák vagy más, HPV-vel összefüggésbe hozható ráktípusok kialakulása szempontjából két csoportba sorolják.

  • Az egyik az ún. magas kockázatú (high risk) HPV, ebbe a csoportba a 16, 18, 31, 33, 35, 39, 45, 51, 52, 56, 58, 59, 66, 68-as típusok tartoznak. Ezek közül is kiemelkedően magas kockázatot hordoz a 16-os, a 18-as, 31-es és 33-as típus, az ARTEMIS vizsgálat részét képező hrHPV kimutatás ezek jelenlétét külön-külön is jelzi.
  • A másik csoport a rák kialakulása szempontjából jelentéktelen kockázatot hordoz, ide tartozik az összes többi HPV típus. Ezek a vírusok jellemzően condylómákat, szemölcsöket okoznak.

Mely korosztályok veszélyeztetettek a HPV eredetű méhnyakrák szemponjából?

A CIN3 rákmegelőző állapot gyakorisága nőknél korcsoportok szerint

A CIN3 rákmegelőző állapot gyakorisága nőknél korcsoportok szerint

A CIN3 rákmegelőző állapot 28%-a a 25-29 éves korosztályban fordul elő, 37%-a a 30-39 éves korosztályban. Az idősebb korosztályban a stabil pár- ill. szexuális kapcsolatok kialakulásának köszönhetően csökken a HPV-vel való újrafertőződés gyakorisága, de mivel a méhnyakrák kialakulása hosszú évekig tarthat, magának a méhnyakráknak az előfordulása épp a 40-45 éves korosztályban a legmagasabb.

Megelőzhető a HPV fertőzés?

Nagyobbrészt igen, mert a legmagasabb kockázatú HPV típusok ellen létezik védőoltás, ami 2014 őszétől Magyarországon is ingyenesen kaphatnak meg a 7. osztályos – 12. évüket betöltött – lányok, de az oltás minden szexuálisan aktív nő számára javasolt.

Számos országban már rendelkezésre állnak azok az adatok, amelyek az ingyenessé tett HPV védőoltás bevezetése óta keletkeztek, és egyértelműen jelzik, hogy a beoltott korosztálynál a HPV eredetű elváltozások (pl. condylomák, nemi szemölcsök) gyakorisága töredékére esett vissza. Hosszabb távú klinikai vizsgálati adatok azonban a méhnyakrák kockázat és a HPV-oltás összefüggéseiről egyelőre nem állnak rendelkezésünkre, ezért a HPV oltásban részesültek méhnyakrák szűrési protokollja megegyezik a nem beoltottakéval, azaz jelenleg ugyanolyan gyakorisággal javasolt méhnyakrák szűrésre járniuk.

A citológiai vizsgálat során milyen módszert alkalmaznak a Papanicolaou értékelési rendszer helyett? Ez miért jobb vagy előremutatóbb?

A Papanicolaou rendszer 1943-ban született, 1998 óta a világon mindenütt az un. Bethesda klasszifikációt használják, kivéve néhány országot, beleértve Magyarország egyes laborjait is, annak ellenére, hogy ezt az elavult rendszert nem lenne szabad alkalmazni. Tény, hogy egy P számot közölni a pácienssel egyszerűbb, mint elmagyarázni a Bethesda leletet.

Mi a Bethesda klasszifikáció?

1988 decemberében a Maryland államban levő Bethesda városában ült össze néhány gyakorlott citopatológus – köztük Bodó Miklós professzor- Robert Kurman vezetésével,  hogy egységesítsék a használt cervix citológiai nomenklatúrákat. A tanácskozás elsődleges célja az volt,  hogy feloldják az ellentmondást a korábbi PAP osztályozás és a diszplázia fogalmát használó modern nomenklatúra között.

Az első Bethesda atlasz az 1991-es Bethesda workshop után, 1994-ben jelent meg és világszerte kedvező fogadtatásra talált. A világ legtöbb országában ezt a klasszifikációt használják, tudományos közlemény, melyben a citológiai eredményeket Papanicolaou szerint osztályozzák, gyakorlatilag nem jelenhet meg.

A Bethesda klasszifikáció legfőbb eredménye hogy egységes nyelvet, azaz terminológiát hozott létre a citológiai laboratórium és a beteget ellátó orvos, onkológus, nőgyógyász között.

Ez a terminológia egységes és reprodukálható különböző laboratóriumok és citopatológusok  között , leíró, szövettani nomenklatúrában használatos terminológiával rendelkezik, egységes, ugyanakkor megfelelően flexibilisen illeszthető a már működő rendszerekhez.

A Bethesda terminológia összegzi a legújabb ismereteket  a cervix karcinómára vonatkozóan, azaz az összefüggést a HPV infekció és a kialakuló hámelváltozások között. A laphám prekancerózus elváltozásait mindössze két kategóriára bontotta, az LSIL és a HSIL kategóriákra, tükrözve a HPV indukálta karcinogenezis fázisait, a reproduktív szakban ugyanis csak LSIL észlelhető, a HSIL-ek a perszisztáló és a transzformált szakra jellemzőek.

Igen nagy jelentőségű az is, hogy a Bethesda klasszifikáció használatakor ki kell térni a kenet minőségi jellemzőire is, ez alapvető minőségbiztosítási követelmény.

A Bethesda klasszifikáció leíró, szövettani szintű terminológiájához képest nyilvánvaló, hogy  a Papanicolaou osztályozás idejét múlt, használata kerülendő, sőt kifejezetten veszélyes, a két klasszifikáció pedig nem kompatibilis, együttes használatuk magyar sajátosság, korszerű laboratórium a Papanicolaou klasszifikációt lehetőleg nem alkalmazza.

A Bethesda rendszer 2001-ben és 2014-ben revízióra került, számos módosítást vezettek be, az alapfelfogás azonban nem változott.

A 2001-es módosítások közül a legfontosabb, hogy nem diagnózisnak, hanem eredménynek aposztrofálja a citológiai vizsgálat végkövetkeztetését, hiszen a PAP teszt csak egy részét képezi a méhnyak szűrésnek, ebbe a folyamatba kell beilleszteni a vizsgálat eredményét, a végső diagnózist a kolposzkópia, esetleges biopszia, klinikai adatok, egyéb laboratóriumi vizsgálatok, pld HPV DNS teszt ismeretében lehet megadni.

A nomenklatúrát kiterjesztették az alsó genitális traktus, vagina, anus, gáttájék HPV okozta laphám elváltozásainak leírására is.

1991 és 2001 között számos újítást vezettek be a méhnyak szűrésbe, a folyadék alapú citológiai vizsgálatokat, a kenetek komputer általi automatikus kiértékelését, HPV tesztet, és ezeket a módszereket is beillesztették a rendszerbe. A kiadott Bethesda atlaszt számos kiegészítő ábrával, hisztológiai összefüggéseket bemutató képpel egészítették ki és elérhetővé vált az interneten is méghozzá interaktiv formában, ami az oktatást és a minőségbiztosítást szolgálta oly módon, hogy a vizsgáló módszer reprodukálhatósága és az interobszerver szórás mértéke mérhetővé vált.

Ha a leleten az szerepel hiányzik az endocervicalis átmeneti zóna akkor tekinthető-e az eredmény relevánsnak? Az esetek hány százalékában fordul elő, hogy hiányzik az endocervicalis átmeneti zóna? Mi az oka ennek? Ismételni kell-e/ajánlott-e a vizsgálatot ilyen esetben?

A leletezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kenet tartalmaz-e endocervikális hengerhámsejteket, vagy az átmeneti zónából származó metaplasztikus laphámsejteket, ezen sejtek hiánya miatt a kenet nem értékelhetetlen, a nőgyógyász kompetenciája hogy megismétli a vizsgálatot, vagy elfogadja teljes értékűnek, ugyanis bizonyos kor felett, illetve anatómiai okokból nem mindenkiből nyerhetünk sejteket az átmeneti zónából.

A lelethez tartozik-e a laikus számára is érthető szöveges kiértékelés, ahhoz hasonló amit itt a honlapon is látni lehet?

A lelet értelmezését, elmagyarázását nőorvosának kell megtennie, ha a páciensnek bármi további kérdése van, honlapunkon keresztül felteheti.

Maradt még kérdése?

Ha a fentiekkel kapcsolatban vannak még kérdései, vagy további információra lenne szüksége Az ARTEMIS vizsgálattal kapcsolatban, kérjük írja meg nekünk az alábbi űrlap kitöltésével!

    Név (kötelező)

    Email cím (kötelező)

    Tárgy

    Üzenet