Család-barát: Dr Koiss Róbert a HPV szűrés és a HPV oltás fontosságáról

Dr. Koiss Róbert nőgyógyász és onkológus szakorvos a méhnyakrák megelőzésének fontosságáról beszélgetett a Család-barát magzinműsorban. A méhnyakrák teljesen megelőzhető, ha a nők rendszeresen részt vesznek kombinált szűréseken. A WHO célja, hogy 2050-re eliminálják a méhnyakrákot a földről, amit szűrésekkel és HPV elleni oltással lehetne megvalósítani.

A szűrések életkorspecifikusak; 23 éves kortól háromévente sejtkenet alapú citológiai szűrést, 30 éves kortól pedig HPV alapú szűrést javasolnak. Ha a HPV-teszt negatív, az érintett akár öt évre is elengedhető a szűrési rendszerből. HPV fertőzés nélkül nem alakul ki méhnyakrák, így a vírus örökítőanyagának vizsgálata objektív és megbízható módszer.

A HPV elleni védőoltás nagy jelentőségű, 2014-től államilag támogatott a hetedik osztályos lányoknak, 2018-tól pedig a fiúknak is ingyenes. A lányok átoltottsági aránya jelenleg 82-83%, míg a fiúké alacsonyabb. Az oltást ajánlják mindazoknak a felnőtteknek is, akik már érintettek voltak HPV fertőzésben ill. akár méhnyakrák előtti állapottal kezelték is őket.

Magyarországon évente 400-500 nő hal meg méhnyakrákban, pedig ez a betegség teljesen megelőzhető lenne rendszeres szűréssel és oltással. Októberben országos kampány indul a szűrések fontosságának hangsúlyozására.

A beszélgetés leirata

– És most egy nagyon fontos témával fogjuk folytatni az adásunkat. Dr. Koiss Róbert nőgyógyász, onkológus szakorvos, HPV specialista a vendégem itt a Család-barátban, merthogy a méhnyakrákról és az azt megelőző szűrésekről, fontosságáról fogunk beszélgetni. Úgy tudom, illetve azt olvastam, hogy 100 százalékban megelőzhető lenne a méhnyakrák, hogyha az ehhez kapcsolódó nagyon fontos kombinált szűrésekre elmennénk, részt vennénk rajta.
– Ez így van, üdvözlöm a tévé nézőit. Ez valóban így van. A WHO-nak van egy célkitűzése, ami 2050-től szeretne megvalósítani, ami azt jelenti, hogy magát a méhnyakrákot elimináljuk, tehát eltüntessük a földről. Ez két pilléren alapszik. Az egyik a szűrővizsgálat, a másik pedig az úgynevezett méhnyakrák elleni oltás, vagy HPV elleni oltás. Fókuszáljunk most csak a szűrésre, én azt gondolom, hogy ha megfelelő módszert alkalmazunk, és megfelelő időben végezzük el a szűrési módszereket, akkor tulajdonképpen rák előtti állapotban felfedezhetjük egyébként ezt a betegséget, és valóban nem kéne, hogy méhnyakrák kialakuljon.
– Hogyan néz ki ez a kombinált szűrés?
– Igazándiból életkorspecifikus lenne a szűrésünk, ami azt mondja, hogy 23 éves kortól kezdenénk el a méhnyakszűrést. Ez három évente sejtkenet alapú szűrés lenne, citológia sejtkenet, amit eddig is alkalmaztunk, és 30 éves kortól viszont HPV alapú szűrést vezetnénk be, ami azt jelenti, hogy humán papillomavírus örökítőanyagát vizsgálnánk elsődleges körben. Amennyiben ez az örökítőanyag nincs jelen, tehát HPV negatív a minta, akkor ez a páciens akár 5 évre is elengedhető a szűrési rendszerben. 2022-ben az Egyesült Államokban ezt már elfogadták, és nagyon sok európai uniós országot is tudok mondani, ahol 30 éves kor fölött HPV alapú szűrést végzünk. Hogy miért van ennek jelentősége? Azért, mert HPV fertőzés nélkül nem alakul ki méhnyakrák. És mindaddig, míg a hagyományos sejtkenet vagy citológiai vizsgálat az egy nagyon erősen szubjektív vizsgáló módszer, mert nem mindegy, hogy ki veszi le a kenetet, hogy fixálja, miként küldi el a citopatológushoz, aki megnézi a kenetet, vajon minden sejt rákerült-e arra a kenetre, addig a humán papillomavírus örökítőanyagának a vizsgálata az egy fekete-fehér vizsgálat. Vagy jelen van a vírus, vagy nincs. Ez egy objektív. És mint minden szűrővizsgálatnak, ennek is az az alapja, hogy akkor jó egy szűrővizsgálat, ha objektív, és a szubjektív jelzőket ki tudjuk belőle zárni.
– Fontos lenne a HPV elleni védőoltásról is beszélgetni. Én emlékszem, hogy talán felsős voltam még az általános iskolában, vagy már talán gimnazista, amikor ezt elkezdték kampányszerűen bevezetni és tényleg elérhető volt a fiatalok számára. Most mennyire, hogy fogalmaztad, hogy mennyire veszik ezt igénybe, mennyire oltják magukat ez ellen a fiatalok, vagy akár az idősebb korosztály, mennyire tudják, hogy ezt tényleg nagyon fontos lenne beadatni?
– Azt gondolom, hogy én és a munkacsoportomnak egy jelentős érdeme volt, hogy 2014-ben államilag támogatottá vált a HPV elleni védőoltás a hetedik osztályos kislányoknak. Ugye ők a 12 éves kislányok és 2018 óta pedig a fiúk is díjmentesen kapják ezt az oltást. Ha 14-től nézzük 23-ig, addig tudjuk az adatokat nézni, akkor azt látjuk, hogy nagyon jelentős számban emelkedett a 7. osztályos kislányoknak az átoltottsági aránya. Ez 78%-ról indult, és most már 82-83 százaléknál tartunk. Ez egy nagyon jó szám. Populációs szinten, ha azt akarjuk, hogy egy betegség eltűnjön, akkor a védőoltást 80 százalékban föl kell venni. Tehát jó eredményt értünk el, a fiúknál meg ezt a számot nem tudjuk elérni, nem értük még el, de hangsúlyoznám, rövidebb az idő, tehát 18 óta áll rendelkezésre. Akik ezen korosztályon kívül esnek, ezeket úgy hívjuk, hogy felzárkóztató oltás, vagy ketchup oltás. Ők is nagyon nagy arányban veszik föl a méhnyakrák elleni védőoltást, főleg azok a páciensek, akiket már megérintett ez a betegség, rák előtti állapot miatt történt egy műtéti beavatkozás. Nekik kifejezetten javasoljuk az oltás felvételét, mert azáltal, hogy egy műtéti úton eltávolítjuk a méhnyakot, egy kúpkimetszés révén eltávolítjuk a rák előtti állapotot, még nem szüntettük meg a vírusfertőzést, a vírusfertőzést csak az oltás tudja megszüntetni.
– Szörnyű az, hogy évente 400-500 nő hal meg méhnyakrákban körülbelül nagyságrendileg, és arról beszélgettünk a beszélgetés elején, hogy ez 100 százalékban megelőzhető lenne, ha erre odafigyelnénk, ha tényleg elmennénk a megfelelő szűrésekre, tehát emiatt egy kampányt is elindítanak októberben, hogy ennek a fontosságára felhívják a nők figyelmét.
– Valóban, igen. A kampányunknak az a célja, hogy egy olyan szűrési módszeren tudjon mindenki részt venni, ami egy kombinált szűrés, tehát HPV + citológiai szűrés. Ha ezt úgy fogalmazhatnánk, hogy egyszer hívjuk meg a beteget, amennyiben a HPV mintája pozitív, akkor a mellé úgynevezett reflexvizsgálatként a levett mintából citológiai sejteket mintavételt tudunk végezni, és ezzel máris el tudjuk dönteni azt, hogy ez a páciens további vizsgálatokra szorul, vagy pedig egy átmeneti HPV fertőzés áll csak a háttérben.
– Nagyon szépen köszönjük, hogy itt volt nálunk, és tényleg egy igazán fontos téma volt, és fontos volt, hogy erről beszélgessünk.
– Köszönöm szépen.

Megosztás: